Kurukaja

Kurukaja Terax központi fekvésű országa, amely stratégiai helyzete miatt a kontinens egyik legfontosabb politikai és gazdasági hatalma. Gyakran nevezik a „szívek földjének”, mivel termékeny síkságai, kedvező éghajlata és központi elhelyezkedése lehetővé teszi, hogy a legtöbb más nemzettel kapcsolatban álljon.

Kurukaja lakói büszkék saját szerepükre a Köd kialakulásának idején, és állításuk szerint ők voltak azok, akik megvédték a világot annak pusztító hatásaitól.

Földrajz

Kurukaja a Terax kontinens közepén található, területe nagyrészt síkságokból, dombokból és folyóvölgyekből áll.

• Éghajlat: mérsékelt kontinentális, hasonló a Kárpát-medencéhez.
• Csapadék: 500–800 mm évente, főleg tavaszi és őszi esőkkel.
• Talaj: termékeny lösz és barna erdőtalaj.
• Élővilág: vegyes erdők, mezőgazdasági állatok, gazdag vadállomány.

A központi elhelyezkedés miatt Kurukaja a legfontosabb kereskedelmi útvonalak csomópontja.

Történelem

Kurukaja történelme szorosan összefonódik a Köd kialakulásával.

• A köd megjelenése előtt Kurukaja már jelentős agrár- és kézműves ország volt.
• A köd idején a központi vezetők azt állították, hogy áldozataiknak és rituáléiknak köszönhető, hogy a terület védett maradt.
• A köd feloszlása után a lakosság körében megerősödött a nemzeti identitás, és Kurukaját ma is a kontinens „védőpajzsaként” emlegetik.

Vallás

Kurukaja lakossága elsősorban a Mindenek Atyját tiszteli, akit a többi isten atyjának tartanak.

• A hit szerint ő az, aki megteremtette a három nagy istent (Teremtés, Mágia, Halál).
• A vallás hangsúlyozza az egységet, a közös eredetet és az emberi szorgalmat.
• Számos szentély és nagytemplom található a fővárosban és a tartományokban.

Politika

Kurukaja központi kormányzati formája egy monarchikus jellegű királyság, erős nemesi tanáccsal.

• Az uralkodócsalád jelenleg a köd túlélésének hőseiként tekint magára.
• A nemesi tanács tagjai közül kerülnek ki a legtöbb tartományi vezetők és hadvezérek.
• Politikai problémák: vita a környező nemzetekkel a kereskedelmi útvonalak feletti ellenőrzésről, illetve a köd szerepének túlhangsúlyozása miatt bizalmatlanság más államok részéről.

Kultúra

Kurukaja kultúráját a földhöz való kötődés, a kézművesség és a vendégszeretet jellemzi.

• Népzenéjük főleg vonós és fúvós hangszereken alapul.
• A népi építészet fa- és kőházakat, tornácos udvarokat mutat.
• Évente több fesztivált is tartanak, melyek a köd emlékére, valamint az aratás és a tavasz ünnepére épülnek.

Gazdaság

• Mezőgazdaság: gabona, szőlő, zöldségtermesztés.
• Kézművesség: fémművesség, szövés, kerámia.
• Kereskedelem: a központi fekvés miatt jelentős tranzitállomás.

Katonaság és közvédelem

Kurukajában a hagyományos hadsereget és közvédelmet a király egy évszázaddal ezelőtt megszüntette. Ennek következtében ma nincs állandó hadsereg, rendőrség vagy mentőszolgálat. Helyüket a kalandorcéhek vették át, amelyek a mindennapi élet szinte minden védelmi és közbiztonsági feladatát ellátják.

Kalandorcéhek

Kurukajában három nagyobb kalandorcéh működik, mindegyik más-más szerepkörrel és hírnévvel:

• Aranypajzs Céhe (Világos Céhház)

 A király hivatalos támogatását élvező céh, amely a hagyományos katonaság szerepét tölti be. Tagjai szigorúan szabályozott keretek között működnek, és hűségüket az uralkodóhoz esküvel pecsételik meg. Feladataik közé tartozik a városok és tartományok védelme, a rend fenntartása, valamint a király akaratának végrehajtása.  

• Ezüstpenna Céhe (Szürke Céhház)

 A legismertebb és legnépesebb kalandorcéh. Ők foglalkoznak az átlagemberek problémáival, amelyek a céh központi hirdetőtáblájára kerülnek fel. Bárki adhat fel küldetést – a helyi földművestől kezdve a kereskedőkön át a nemesekig. A céh tagjai szabadon vállalhatják el a feladatokat, azonban a vezetőség gyakran maga osztja ki a komolyabb megbízásokat. Tevékenységük miatt közvetlen kapcsolatban állnak a helyi földesurakkal (landlordokkal), akik sok esetben támogatják és finanszírozzák a céh működését.  

• Fekete Kéz Céhe (Sötét Céhház)

 Féllegális szervezet, amelynek tevékenysége gyakran átlép a törvényesség határán. Tagjaikat sokan tolvajoknak, orgyilkosoknak vagy zsoldosoknak tartják. Bár hivatalosan „kalandorcéhként” működnek, a gyakorlatban inkább alvilági hálózatként tevékenykednek, különösen Kurukaja déli tartományaiban.  

Politikai feszültségek

Kurukaja déli részén (különösen Drugi, Sirana, Vezu és Minku tartományaiban) a helyi urak elégedetlenek a jelenlegi céhes rendszerrel, és nyíltan ellenzik az uralkodó döntéseit. Ezek a tartományok sok esetben a Sötét Céhház befolyása alatt állnak, így a térségben gyakoribbak a zavargások, a bűnözés és a hatalmi harcok.

Egyes történészek szerint a céhes rendszer hosszú távon alááshatja Kurukaja központi hatalmát, mivel a királyi tekintély a gyakorlatban csak annyira erős, amennyire a Világos Céhház hűsége kitart.

Lásd még

• Terax
• Arkanovya
• Nekrosia
• Hammerthal
• Valerios Monteluz